A Falu

Nyilván mindenkiben felmerült a kérdés, hogy miért is állítjuk át az órákat minden évben két alkalommal. Erre tipikus válasz szokott lenni az energiatakarékosság. Hiszen ha abban a napszakban mikor csak világítanánk, simán becsuknánk a szemünket és aludnánk akkor nem kellene áramot fogyasztanunk. Napjainkban azonban ennek már kevésbé van jelentősége, hiszen egyre inkább egyenletessé válik az áramfogyasztás napon belüli eloszlása, annak köszönhetően, hogy már nem csak világítunk az árammal, hanem hűtünk és fűtünk is folyamatosan mindent, lehetőleg egyszerre. Télen megy a fűtés és a hűtőgép is, holott nyitva az ajtaja és ablaka mindennek, mert Ödönke éppen kivett egy túrórudit majd kiszaladt hógolyózni...

Mindezt csak azért kell megjegyeznünk mert botorság lenne azt hinni, hogy az óracsavargatásban csak ennyi lehetőség rejlik! Ha bátrabban csavarnánk azt a mutatót és akár 6 órás időeltolódást is bátorkodnánk előidézni, annak komoly nemzetgazdasági jelentősége is lehetne. Egy jó ideje tudjuk és talán mára már mindenki érzi is, hogy pénzügyi válság tombol bolygónkon. Amíg csak arról hallottunk, hogy itt-ott becsődölt egy-egy bank, kicsit esnek az árfolyamok, addig mi is nyugodtan kapcsoltuk át tévénket a szörnyű hírekről valamelyik szexcsatornára. Mondván a pénzpiaci válságnál vannak azért fontosabb dolgok is. Itt van rögtön a család, vagy annak a megalapítása. Esetleg megnézni egy erről szóló fimet.

Másnap azonban mikor meséled a munkahelyeden, hogy mekkora volt annak a csajnak a tegnapi filmben, a főnököd kezedbe nyomja az ablakos borítékot. Hó közepe van, tehát sem fizetési papír sem jelenléti ív, sem adóbevallás, sem családi pótlék nem lehet. Rögtön felmerül benned, hogy esetleg nyertél vagy kisorsoltak. Mert biztos ma született annak a fickónak a kislányának a kiskutyája aki pont 30 évvel ezelőtt megalapította Kínában azt a céget ahol te most éppen dolgozol. Ennek örömére kisorsolták a dolgozók között a vállalat törzsrészvényeinek 99%-át, az arra eső veszteséggel együtt. Mert ugye semmi másról nem szólhat a levél amit kaptál.

Miután kinyitod, nagy kő esik le a szívedről. Nem örököltél 78 milliárd dollár adósságot, csak simán kirúgtak. Mert ugye válság van. Megszorításokra van szükség a cégnél. A dolgozók bére a legnagyobb kiadások között szerepel. Ha nem kell neked fizetést adni azon a cég rengeteget megtakarít. Ezért mehetsz haza most. Ez lett volna ugyebár a kiadási oldal. Nézzük hát a bevételit is egy pillanatra.

A grafikonok együttállása alapján nem elegendő a kiadások csökkentése. Szükség van a bevételek drasztikus növelésére is. Tételezzük fel, hogy egy termelő üzemben dolgoztál. (Mert ugye, éppen most rúgtak ki) Egy termelő üzemben pedig növelni kell a kapacitást, több terméket kell előállítani. Te sajnos ebben már nem segíthetsz, de Nekik ezt ettől függetlenül meg kell oldaniuk. (Hidd el, nekik is nagyon rossz most, nem csak neked. :-)) Így a gyár vezetősége és tulajdonosai úgy döntenek, hogy további műszakokat is elindítanak a már lecsökkentett dolgozói létszámmal. Ekkor aprócska, ámde váratlan anomáliák kerülnek felszínre a humán erőforrások maradéktalan és folyamatos biztosításának területén. 

A probléma tehát a következő. Ödönke édesapja nappalos műszakban dolgozik az üzemben és este haza indul becsukogatni a bejárati és hűtőajtókat, sört inni és szexcsatornát nézni. Ekkor váltanád fel te őt és folytatnád munkáját az éjszakás műszakban. Erre azonban elbocsátásod következtében nem fog sor kerülni. A vezérigazgató így a karórájára néz és megállapítja, hogy a műszakváltás pillanatában éppen ébrednek a kollégák Kínában! Az informatikai osztálynak tehát nincsen más feladata csak a telefonközpontot rákötni egy mozgásérzékelős kerti szürkületkapcsolóra. Így mikor mi innen hazamegyünk pornót nézni és lekapcsoljuk a lámpákat a szürkületkapcsoló a telefonközpont összes hívószámát átirányítja a Kínai anyacéghez! Probléma esetén helyetted így ők nyújtanak segítséget a bajbajutottaknak!

Ezen gondolatmenet alapján tudnám megalkotni azt a választási kormányprogramot, mely munkahelyek millióit teremtheti meg hazánkban. Ezzel erőt adva a gazdaságunknak, kilendítve minket a reménytelenség valamit pénztelenség válságában hányódó és korrupciótól rothadó gödréből! Mint történetem elején már említettem az óraátállítás itt is segíthet. Egy egyszerű kétharmados törvénnyel elfogadhatnánk a kínai időszámításra történő átállást. Náluk ugyanis nincsen évente kétszeri óracsavargatás sem. Egyszerűen akkor kelnénk és feküdnénk mikor Ők! Így ha a főnök éjszakás műszakba is akar valakit, akkor kénytelen lesz visszavenni a céghez. Így vállalatok tucatjai is emberek százezreit kellene, hogy foglalkoztassa!

Nyilván ez felveti annak a kérdését, hogy mi lesz így az örök renddel ami a pontos idő és a napszakok között uralkodott. Mára azonban ennek sincsen semmi jelentősége, hiszen otthon te is éjfélkor jász ki a hűtőből zabálni. Az irodában meg úgyis csak dögleni jársz be...