Történt egyszer hogy miután hazamentem iskolából, észrevettem hogy nagyapám bekékült. Mármint úgy rendesen. Ha annak idején lett volna Avatár, akkor azt mondanám hogy majdnem úgy Na'vinak nézett ki. Megosztottam felfedezésemet családom többi tagjával, akik értelemszerűen azonnal hívták az orvost. Igaz a papa nem érezte rosszul magát, de habár az ember ember színéről szoktak vitatkozni, a kék sohasem volt a vita tárgya.
A doki jött is sietve, mert ilyet még ő sem látott, majd egy kisebb vizsgálódás után kiderült a probléma. A papa elég sok gyógyszert szedett ebben az időben és mivel nem jól látott, ezért a mama rakta ki neki az adagot. A mama pedig rendkívül kreatív volt és attól függően hogy ő hogyan érezte magát és a milyennek tűnt neki a papa állapota, módosította az adagot. Emiatt eddigre a felírt gyógyszerek adagolása már csak nyomokban hasonlított az orvos által felírtakra. Miután visszaálltak a normális adagolásra a papa is visszanyerte a színét.
